Este

Egyetemes csodacsinálók
Megmondták hogyan lehet élni,
Hajszárítóval olvasztom a gyertya fényét
Ezerfelé robbant betűk
Kanapé sarkán ülök
Ugráljunk a gödörbe
Üvöltsd, hogy ide lőjenek!
Szétkent gombokon lépkedek
Üres üvegekből táskányi hegyek
Zacskóba rejtem szívemet
Elásom ne lásd férgemet
Foltos bárányfelhőket zabál, a farkas
Ceruzával szúrják át a mellkast
Nyugalmad vagyok, éjszaka metszőfogad
parfümös levegőbe játszik a tavasz.
Fiókba dugom vágyaid
Tékozló kezeid közül hullanak a könnyek
Álló színek halmazából repítek zuhanó kegyet