Széttéptük egymást Vadul, ez nem a mi otthonunk A tűz mindent feléget téged is engem is Lassan belepusztulunk De nem oh nem sosem Sosem nyújtanám feléd Segítő kezem Hányszor de hányszor Tettem már S legnagyobb pokolba taszitottál És mégsem mégsem tudom Azt mondani ez csepnyi mámor Egy kishalál ennyit érne Hagyom hagyom Mostmár elengedem ...

Reggeli napsugár Függöny játszik az ablak előtt libbeg Olykor olykor napsugarakat is beenged. Csend. Megfizethetetlen. Kávé illat - valaki gondolt rám. Fekszem a világ legnagyobb békéjében. De oh jajh valaki éhes S felém nyávog kis négy lábú kényes. Felkelek felém szalad,dorombol - ő is gondolt ...

Álmaink találkozásában Régi filmet játszunk Tarka fekete virágos ruha Hosszú haj, meleg van Napszemüveg elrejti rajongásod Ébredés, évek ,emlékek Gyűrű ,a soha meg nem köszönt Hervadt vörös rózsa Duzzadtá sírt szemek Eljegyzés, elválás Ketté ágazó út Üresség a ki nem élt vágyak Apró szomorúság jelzi Örökké foglak tudni ...

Ajkaid felsőíve, mozdulataid egyszerűsége Titkaid meglepetése ,üvöltő feszület Mit szétrobbant az örület A megnemértetséged örök vándorlása Magányod épitményei Szerethetetlen szerethetőséged Szineid medrének kacskaringos folyása Közvetlenséged zavara Italod átlátszó szagtalansága Bujaságod csapongása Kettősséged ...

Úgy érzem magam, mint féreg ki saját mocskában fetreng Ki csak valaki utolsó lépésére vár hogy megpecsételje nyomorult életének végét. Hol tévedtem el? Fújja a szél a fák levelét, mintha gyengéden arcomat simogatná, De már rég volt Ősz és a bú mi vele jár Lám mégis hogy itt maradt Mint gyermekét őrzö anya el soha nem engedtem vagy csak néha- néha játszani Be kell látnom felnevelni sosem fogom. Mégis oly nagyon túl nőtt már ...

Fekszem melletted és nézem testedet Olyan tökéletes mint legjobb műved Meleget ad Itt mégis hideg van Virrasztok. Hallom szuszogásod. Titkon bent tudom, holnap már egyedül leszek. Minden percünkért hálát adok, kettőnk közt már semmit sem értek. Ugye tudod hogy holnap elhagylak? Forgolódom múltunk jó és rossz pillanataiban. Örökké mégsem szenvedhetek Ugye tudod hogy megcsaltalak? Ma vér nélkül ...

Igaznak valódinak hittelek, elképzeltem teljes egészed. De rivalda fénybe lépve látom, mennyit hazudtam magamnak. Sosem figyeltél rám. Mosolyodat lopva másnak adtad. Válladra fejem nem hajthattam mert az úgy kényelmetlen neked. Szeretetem elutasítottad . Lapozok. Más idők járnak. Találtam valakit aki figyel rám. Mosolyát minden reggel nekem szánja. Vállán hajtom nyugovora fejem. Ővé minden ...