Eltépett kavicsok közt, ringat a szél Fújom a dohány füstöt Nem keresem tekinteted Menni kell ha menni lehet És eltűnünk majd mi is Mint akik sosem voltak Csendedből leszek holtad Megoldást keresel Dugába dőlt tervek Ásd el mélyre valód Meg ne értsék lelked Rávághatsz a lapáttal még kettőt Szétverheted romlott múltad Szeretetedből véres könny folyik Üvöltünk majd ...

Pancsol a vízbe kismadarad Oly régóta jól érzi magát ott Ha sosem repül el, maga döglik bele A saras vizet nem bírják a halak A bankkártyát gyorsan kell lehúzni Nincs idő hónapokig Vele foglalkozni. Üstökösként várod a megváltást De a lépéseket nem lehet kihagyni Ne taposd le a virág hajtásokat Míg magad elől ...

Sár folt vagyok a ruhádon Hiba a gépezetbe Vérrög az ereidbe A gondolat ami megakadályoz, Hogy boldog légy' Tévedésed vagyok Álmatlan éjszakáid lidércnyomása Félelmed a sötét utcán Magányod a hűvös reggelen Tékozlásod, feleslegesen elszórt pénzed Kudarcba fulladt randijaid Telhetetlenséged, mindent akarásod Gyilkos egod ...

Ha a plafonon járhatnék Mindig integetnék neked Kardot döfnék a beleimbe Forró vízbe nyomnám a kezem Kirugnám a széket alólad Kivájnám a lelked a szìvemből Aztán kiraknám száradni Mígnem elcsipegnék a cinegék Bezárnám az ajtót Sosem nyitnám ki többet Rád gyújtanám a házat Amin nincs ablak Sírhatnál, én meg nevetnék Az életbe többet senkit se ...

Szorít a combfixed Csipkés láncai agyad körül foszlanak Melvértedet lerombolták rég Elfeledett poraidon Örömtáncod kering Varjak suhognak Eszik vágyaid Megtaláltad lábnyomaid Töltsd ki borod Megfeszülő inaid Embert csináló szavak Hazudtam mikor azt mondtam magadra maradsz Elhasznált légvárak utolsó téglái Megállt időnek morzsái Törött egek alatt fekvő ámitások Nem akarok enyhíteni a ...

Kitekerve fekszik nyakán minden gondolat, És ha kelni kell majd megszakad Bólyaként lebeg sok hazug szavad De aki messze úszik a parttól Az odakint marad Buborékokban úszó tengerek Egyedül lebegek, sötétség befogad Gyűrött függönyök végén kapaszkodok Lánc húzza le lábamat Körből tépi ki a szálakat A vég csendes nyugodt, Nem borít erdőket a vihar Kósza tincsek arcod előtt leplezik valód Rojtjaidon ...

Én csak szeretni akartam őt Néha bús napokon is ölelni Mikor kint hideg van és köd Én csak szeretni akartam ..de nem tudtam. Aztán rájöttem , hogy G. nem volt különleges. Sosem volt az ,ő csak egy srác volt de nem a srác . És téved aki azt hiszi,hogy nem volt egyszerű ember. Nála egyszerűbbel sosem ...

Pegazusokat látok repülni az égen Törött ,súlyos szárnyukat húzák maguk után Ha nem mondod sosem jönnek rá, hogy kinő újra Mennyi álmot törtél össze? Nyomtad , fojtottad le még magadba is Elérhetetlen kék madarat kergettél Lemondtál mindenről hogy elérj valahova Ami nem te vagy Ülhetsz majd a járda szegélyen Szívhatod a friss dohányt Kitisztul majd a kép : Nem vagy közéjük ...

Minden életben sajátomat keresem Minden találkozásban magam drámáját Minden arcban magam szépségének értelmét Harcok mit idő helyett magammal vívok S hogy értené meg bárki mit én se értek Mindenben keresni a szépet s ha romba dől abban is látni vélem Minden férfi egy apró szelet a tortából Minden vad este egy percnyi csend a reggelen, fancsal mosoly a dohány füst mögül mit szembe jövö meg nem ért Egész művet látok magam előtt tele ...